Létezik egy nemzet, amelynek képzeletét százötven éve fogva tartja a halhatatlanság. Oroszországban hívők és ateisták, filozófusok és technológusok politikai rendszertől függetlenül munkálkodnak az örök élet koncepcióján. Miért?
Jó pár évvel ezelőtt egy antropológus barátomtól tudtam meg, hogy a Tetris orosz találmány. Nagyon meglepődtem, hiszen világéletemben japán vagy amerikai eszközökön játszottam vele (ez volt az egyetlen kazetta, amit a Nintendo Game Boy mellé csomagban adtak). Beszélgetőtársam azonban felhívta a figyelmem, hogy kulturális értelemben a Tetris nem is származhatna máshonnan, mint Oroszországból. E játék dramaturgiájának ugyanis az az alapja, hogy az ember sosem nyerhet – a vereséget késleltetheti.
Utólag logikusnak tűnik, hogy nem sokkal később a transzhumanizmus fogalmával is egy ifjú orosz milliárdos, Dmitrij Ickov titokzatos tevékenysége kapcsán ismerkedtem meg. Az internetvállalkozó fejébe vette, hogy örökké szeretne élni, ezért az általa alapított 2045 Kezdeményezés tíz éve kutatja tudat és gép összekapcsolásának lehetőségeit. Nem kérdés, hogy a megsemmisüléstől való félelem központi helyet foglal el az orosz észjárásban, s időpontjának kitolása a végtelenbe feltűnően foglalkoztatja gondolkodóit. Ennek tragikusan nehéz történelmük mellett drámai hanyatlást mutató demográfiai adataik is különös aktualitást adnak. De miben különböznek a 21. század orosz utópistái nyugati felebarátaiktól?
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
Az első eredmények már látszódnak, de az áttörés csak most várható.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
Az újgenerációs mély agyi stimulációs eszközök képesek előre jelezni a depressziót, még mielőtt a beteg bármilyen tünetet észlelne. Az eljárás sikeréhez azonban az is fontos, hogy ne kezeljük stigmaként a mentális betegségeket.
Hiába könyörögtek neki, hogy maradjon.
Persze nem rajta múlt; ő megtett minden gusztustalanságot, amit csak lehet, ám az elvi szilárdság kifogott rajta. Ami egyaránt jellemző Lévai Anikóra és Orbán Viktorra. Horváth K. József írása.
